BÁF, Belföldi közúti árufuvarozói felelősségbiztosítás részletei - ügyfél-tájékoztató
Tisztelt leendő Partnerünk!
Engedje meg, hogy az alábbiakban bemutassuk Önnek a belföldi árufuvarozói felelősségbiztosítás jellemzőit.
Alkusz cégünk, a BAG Hungary Biztosítási Alkusz Kft. 1991 óta ténykedik a biztosítási piacon biztosítás-közvetítőként és tanácsadóként. Széleskörű gyakorlatot szereztünk a felelősségbiztosítások, ezen belül a belföldi árufuvarozói felelősségbiztosítás értékesítése, kiajánlása, és működtetése területén.
A jogszabályi háttér ismertetése
A fuvarozási szerzõdésekre vonatkozóan két vagy többszintû jogi szabályozás érvényesül. A szerzõdés fõszabályait a Polgári Törvénykönyv (Ptk.), míg a részletszabályokat belföldi fuvarozás esetén fuvarozási áganként külön jogszabályok tartalmazzák.
A Ptk. XLI. fejezetében (A fuvarozás) foglaltakat csak az árufuvarozásra kell alkalmazni, mert a Ptk. 506. § (3) bekezdése értelmében a személyfuvarozásra a vállalkozási szerzõdés szabályai az irányadóak, hacsak jogszabály nem tesz kivételt. A személyi és útipoggyászra azonban a fuvarozási szerzõdésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. E körben a jogszabályok speciális rendelkezéseket írnak elõ.
Az árufuvarozásra vonatkozóan a Ptk. a következõképpen rendelkezik: „Fuvarozási szerzõdés alapján a fuvarozó díjazás ellenében köteles a küldeményt rendeltetési helyére továbbítani és a címzettnek kiszolgáltatni” (488. § (1) bek.). Személyfuvarozás esetén vállalkozási szerzõdés jön létre, amelynek értelmében a fuvarozó (vállalkozó) díjazás ellenében köteles az utast (megrendelõt) meghatározott helyre elszállítani. A fuvarozási szerzõdésnek mindkét esetben két fõszereplõje van: a feladó vagy az utas, illetõleg a fuvarozó. Akkor van szó fuvarozási szerzõdésrõl, ha a felek megállapodásának az a célja, hogy a fuvarozó – díjazás ellenében – egyik helyrõl a másikra juttasson el valamely küldeményt vagy utast.
Nem beszélhetünk fuvarozásról, ha valamely dolog (nem küldemény) vagy személy egyik helyrõl a másikra „szállítását” a fuvarozó nem fuvarozási szerzõdés alapján végzi, így pl. ha a bizományos a bizományba átvett dolgot szállítja (pl. az értékesítés során üzletrõl üzletre vagy ha a szavatosság/jótállás alapján javításra, cserére átvagy visszavett dolgot a kötelezettsége teljesítése céljából valahová elszállítja. Különösen nem fuvarozás az, ha valaki saját dolgát szállítja. Egyértelmûen árufuvarozásról van szó, ha a felek fuvarlevelet állítanak ki, de fuvarlevél nélkül is létrejöhet fuvarozási szerzõdés.
A fentiek miatt minden esetben szükséges annak tisztázása, hogy a hozzánk forduló ügyfél milyen tevékenységet folytat. Ez elsõsorban az ügyfél nyilatkoztatásával, valamint a cég, vállalkozás iratainak (társasági szerzõdés, vállalkozói igazolvány, stb.) áttekintésével érhetõ el. A biztosítási szerzõdés megkötése elõtt a biztosítási ajánlatot illetve adatközlõt a valóságnak megfelelõen kell kitölteni.
A szerződés legfontosabb elemeinek ismertetése
1. Biztosítási fedezet tárgya és a biztosítási esemény
A fuvarozói felelõsségbiztosítás szerzõdési feltételei szerint a biztosító a biztosított helyett megtéríti a biztosított által, vállalkozói (üzleti) szerzõdés alapján végzett, személy és/vagy árufuvarozói tevékenység teljesítése során, ill. következtében – a szerzõdéses partnerének, vagy azon természetes vagy jogi személyeknek, akiknek a szolgáltatást nyújtja – okozott véletlen/váratlan formában bekövetkezõ:
- személyi sérüléses és megbetegedéses,
- haláleseti,
- dologi és
- szennyezési
károkat a szerzõdésben meghatározott felsõ határig (biztosítási összeg), amelyekért a biztosított a magyar jog és a fuvarozási szabályzatok szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.
Látható tehát, hogy a biztosítási fedezet kizárólag fuvarozási szerzõdés teljesítése során okozott károkra terjed ki.
2. A biztosítási idõszak és kockázatviselés hatálya
A biztosítási idõszak – a határozatlan és határozott tartamú szerzõdéseken belül egyaránt – egy év. Ebbõl következõen az egy évnél hosszabb idõtartamú szerzõdések több biztosítási idõszakból állnak. A biztosítási idõszaknak a következõk szempontjából van jelentõsége:
- A biztosító szolgáltatásának egyik korlátja a biztosítási idõszakonkénti biztosítási összeg (az ún. limit). Személy- és árufuvarozásra külön-külön biztosítási összeget szükséges meghatározni!
- A biztosító a biztosítás díját biztosítási idõszakonként határozza meg.
- A biztosított a biztosítási idõszakonkénti adatközlés kötelezettségének a biztosítási évforduló – vagyis egy biztosítási idõszak vége és egy másik kezdete – elõtt meghatározott ideig köteles eleget tenni.
- A határozatlan idõtartamú szerzõdést a biztosítási idõszak végére lehet felmondani; a határozott idõtartamú szerzõdés a biztosítási idõszak lejártával szûnik meg.
A biztosítói kockázatviselés a biztosítási szerzõdés érvényességi ideje alatt végzett fuvarozások teljesítése során, illetve következtében okozott károkra terjed ki és mindaddig fedezi azokat, amíg a szerzõdés érvényben van.
A biztosítás területi hatálya a Magyar Köztársaság területére terjed ki.
A szerzõdés hatálya alatt a biztosítási kockázat szempontjából lényeges körülmények változását a biztosító illetékes szervezeti egységének haladéktalanul be kell jelenteni. A változás-bejelentési kötelezettség körébe tartozik a vállalkozás részére kiadott engedélyek kiadása, bevonása, az engedély adatainak megváltozása. Amennyiben a biztosított a közlési- és változás-bejelentési kötelezettségének nem vagy késedelmesen tesz eleget, illetve ha lényeges körülményt hallgat el és emiatt a kár keletkezésének körülményei kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.
3. A díjszámítás, a díjfizetés és a díjmódosítás
A biztosítási díjat a biztosított által közölt adatok alapján a biztosító biztosítási idõszakonként kockázatarányosan határozza meg.
A biztosítási díjat átutalással vagy csekken, elõre kell megfizetni.
A biztosítási díj összege egy biztosítási idõszakon belül a biztosító által egyoldalúan nem módosítható.
4. A biztosítási szolgáltatás, a teljesítés módja és ideje
A biztosító – az önrészesedés figyelembevételével – biztosítási eseményenként és biztosítási idõszakonként a szerzõdésben meghatározott biztosítási összegekig (limitekig) téríti meg a károkat. Megtéríti a Biztosító – elõzetes jóváhagyás alapján – a káresemény jogalapjának vagy összegszerûségének megállapításához igénybe vett szakértõi költségeket és a kárelhárítás érdekében felmerült valamennyi költséget a biztosítási összegen belül.
A biztosított – káreseményenként – a kártérítési összegbõl önrészesedés címen 10 %-ot, de legalább 10.000 Ft-ot maga visel.
A biztosított, illetve a károkozó fuvarozó a káreseményt annak a bekövetkezte, illetve tudomására jutása után, vagy amikor vele szemben kártérítési követeléssel léptek fel haladéktalanul, de legkésõbb az észleléstõl számított 2 napon belül – munkaszüneti vagy pihenõnap közbeesésekor az azt követõ munkanap folyamán – írásban köteles bejelenteni a biztosítónak a területileg illetékes egységéhez, mely a kár felmérését elvégzi. A káreseményt jelenteni kell a biztosító biztosítási szerzõdést kezelõ egységéhez.
A biztosító szolgáltatását az igény jogalapját és összegét igazoló valamennyi bizonyítéknak a kárrendezésre illetékes egységéhez való beérkezésétõl számított harminc napon belül forintban nyújtja a károsult részére.
A felelõsségbiztosítás alapján nem téríti meg a biztosító:
- a) a nem jogszabály, hanem egyéb vállalkozói (üzleti) szerzõdés alapján vállalt felelõsség kárait,
- b) munkáltatói felelõsség körében a biztosított munkavállalóinak okozott személyi sérüléses, foglalkozási megbetegedés vagy tárgyrongálás formájában elõálló károkat,
- c) a biztosított saját tulajdonú vagyontárgyaiban bekövetkezett károkat,
- d) a csomagolás hiányosságaiból keletkezõ károkat,
- e) a nukleáris robbanás, sugárzás vagy radioaktív szennyezés következményeként létrejött károkat,
- f) a kötbért, bírságot és egyéb büntetést, gazdasági (üzemszüneti) veszteségeket (pl.: elmaradt haszon, többletköltség, stb.)
- g) az elvégzett szolgáltatás hiányosságainak pótlására fordított költségeket,
- h) az el nem végzett vagy késedelmesen végrehajtott szolgáltatás miatt keletkezett károkat,
- i) a károsult beleegyezésével okozott károkat,
- j) az egyéb biztosítás vagy jogszabály alapján megtérülõ károkat,
- k) a küldemény belsõ tulajdonságaival összefüggõ károkat, melyek folytán az áruban törés, rozsdásodás, elszóródás, beszáradás, belsõ romlás vagy ezekhez hasonló más károk keletkeztek, amennyiben azok nem balesetszerû (biztosítási) esemény következményei,
- l) a feladó által végzett berakás, illetõleg a címzett által végzett kirakodás közben bekövetkezett károkat,
- m) a fuvarozáshoz szükséges okmányok helytelen kitöltése vagy át nem adása következtében keletkezett károkat,
- n) a jogszabályokban meghatározott biztonsági szabályok figyelmen kívül hagyására visszavezethetõ károkat,
- p) a környezetvédelmi jogszabályok vagy elõírások folyamatos megsértése következtében elõálló károkat,
- r) az olyan lassú, folyamatos állagromlásban keletkezõ károkat, amelyek zaj, rázkódás, szag-, füst-, koromvagy hasonló hatások következtében állottak elõ,
- s) utak burkolatában, térburkolatban okozott kárt, ha a kár baleset nélkül keletkezett,
- t) azokat a károkat, amelyeket munkagépek, jármûvek és ezek vontatmányainak súlya, nyomása, helyváltoztatása miatt különféle tereptárgyakban (pld.: árok, töltés, támfal, csatorna, öntözõ berendezések, üzemi utak, iparvágányok, egyéb mélyépítési mûtárgyak, stb.), ill. a talaj vagy növényi kultúrák letaposásával keletkeztek.
A biztosító a kárt forintban téríti meg.
5. A biztosító mentesülése
A biztosítási esemény bekövetkezése után a károsult az esetlegesen sérült vagyontárgy állapotában csak annyiban változtathat, amennyiben ez a kárenyhítéshez szükséges.
Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvû változtatás következtében a biztosító számára fizetési kötelezettsége elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.
A felek megállapodnak a szerzõdés megkötésekor, hogy a biztosított köteles a lényeges változásokat hét napon belül a Biztosítónak bejelenteni. A változás bejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy a be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerzõdéskötéskor ismerte vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
6. A biztosító visszakövetelési joga
A biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosított féltõl, ha utóbbi a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul jogellenesen okozta.
Súlyosan gondatlan károkozásnak minõsül, ha a biztosított a kárt okozó szolgáltatást
- a számára kötelezõen elõírt engedélyek nélkül,
- súlyosan ittas állapotban vagy bódulatot keltõ szerek hatása alatt,
- a biztonsági elõírások figyelmen kívül hagyásával végezte és a kár a fenti okokkal összefüggésben keletkezett.
7. A szerződés megszűnésének esetei és felmondásának feltételei
A határozatlan idõre kötött szerzõdést írásban, kizárólag a biztosítási idõszak végére lehet felmondani (kivétel a lényeges körülmények megváltozásának feljebb említett esete). A felmondási idõ harminc nap, tehát a felmondásnak legalább ennyivel meg kell elõznie a biztosítási évfordulót.
A határozott idejû szerzõdés a határozott idõtartam utolsó napján (24 órakor) szûnik meg, felmondani nem lehet (kivéve a lényeges körülmények megváltozásának esetét).
A fentieken kívül megszûnhet a szerzõdés akkor is, ha a biztosított az esedékességtõl számított 30 napon túl nem tesz eleget díjfizetési kötelezettségének. Ilyen esetben sem szûnik meg a szerzõdés, ha a biztosító halasztást ad, vagy követelését bírósági úton érvényesíti.