Tisztelt leendő Partnerünk!
Engedje meg, hogy az alábbiakban bemutassuk Önnek a szállítmányozói biztosítás jellemzőit, szabályzatát
Alkusz cégünk, a BAG Hungary Biztosítási Alkusz Kft. 1991 óta ténykedik a biztosítási piacon biztosítás-közvetítőként és tanácsadóként. Széleskörű gyakorlatot szereztünk a biztosítások, ezen belül a szállítmányozói biztosítás értékesítése, kiajánlása, és működtetése területén.
1. A biztosítás tárgya
A biztosító vállalja, hogy biztosítási díj megfizetése ellenében, a jelen szabályzatban meghatározott feltételek mellett a biztosított helyett , megfizeti a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést (tényleges kárt), amelyekért a biztosított a magyar jogszabályok alapján és a Magyar Szállítmányozók Szövetsége (MSZLSZSZ) által elfogadott Magyar Általános Szállítmányozási Feltételekben (MÁSZF 2003) meghatározott terjedelemben szállítmányozói tevékenysége következtében megbízóival szemben felelősséggel tartozik.
2. A biztosított
Jelen szabályzat szerint biztosított a kötvényben megjelölt, szállítmányozói tevékenységet folytató
- jogi személy;
- jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság;
- jogi személy önálló szervezeti egysége;
- egyéni vállalkozó
aki/amely a MSZLSZSZ tagja és szállítmányozói tevékenységét a MÁSZF 2003 alkalmazásával végzi.
3. A biztosítási esemény
Jelen szabályzat szerint biztosítási esemény a biztosítottnak, vagy az alkalmazásában illetve vele megbízási vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személynek a szállítmányozásra vonatkozó szakmai szabályok megszegésével előidézett olyan károkozása, amelyért a biztosítottat a magyar jog szabályai szerint szállítmányozói minőségében kártérítési kötelezettség terheli.
A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és a biztosítottnak a szerződés hatálya alatt, de legkésőbb a szerződés megszűnését követő egy éven belül bejelentett károkra terjed ki. Az egyazon károkozói magatartásból és okból eredő, egy időben és helyen bekövetkező károk egy biztosítási eseménynek minősülnek.
4. A biztosítási szerződés létrejötte, hatálybalépése, területi és időbeni hatálya, valamint a szerződés megszűnése
A szerződés létrejöttére a Ptk. 537.§ és 538.§-ban foglaltak az irányadóak. A biztosítónak jogában áll a szerződő (biztosított) ajánlatát az annak beérkezését követő 15 napon belül indoklás nélkül elutasítani. A biztosítási szerződés az ajánlatban kockázatviselés kezdeteként megadott nap nulladik órájával lép hatályba, amennyiben a szerződő (biztosított) az első díjat, illetőleg az egyszeri díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizette feltéve, hogy a szerződés utólag létrejön vagy létrejött. Ha a szerződő az első díjat a biztosító képviselőjének fizette, akkor a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni. A biztosító a kötvényben meghatározott feltételek mellett fedezetet nyújt a Magyarországon, valamint az Európa területén vagy az egész világon bekövetkező károkra.
A szerződés határozatlan időtartamú, hatályban marad mindaddig, amíg azt a felek valamelyike szerződésszerűen fel nem mondja. A szerződést a felek a biztosítási időszak végére írásban mondhatják fel. A felmondási idő harminc nap.
A biztosítási időszak a kockázatviselés kezdetétől számított egy év, a biztosítási évforduló a szerződés létrejöttének napja.
Díj nem fizetés esetén a szerződés az első díj esedékességétől számított harmincadik nap – folytatólagos díj esetén a hatvanadik nap – elteltével megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő (biztosított) halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
5. A biztosítási díj megállapítása és a díjfizetés módja
A biztosító a biztosított szállítmányozási tevékenységéből származó éves tervezett bruttó árbevétele alapján éves előzetes díjat (minimumdíj) határoz meg, amelynek arányos része a kötvényben rögzített díjfizetési ütemben (és módon) fizetendő.
Az elszámolás alapját a biztosított által a díjfizetési ütemhez igazodó időszakonként bejelentett tényleges bruttó árbevétel adata képezi, mely alapján a biztosító az előzetesen befizetett és a tényleges forgalom utáni árbevétel szerint kiszámolt díj különbözetére jogosult. A biztosított a biztosító kérésére hitelt érdemlően köteles a bejelentett adatokat igazolni.
6. A kockázatviselés köre
A jelen szerződésben meghatározott feltételek mellett a biztosító a biztosítottal szemben kizárólag a szállítmányozási tevékenységével összefüggésben támasztott, megalapozott kártérítési igényeket téríti meg. A biztosító kockázatvállalása az alábbi tevékenységre terjed ki:
- Szállítmányozás (a Ptk. 514.§ értelmében).
- Pótdíj ellenében a kockázatvállalás kiterjeszthető:
Raktározási tevékenység saját vagy bérelt raktárban. - Gyűjtőforgalom bonyolítása.
- Vámügynöki és vámközvetítői tevékenység.
- Fuvarozóként végzett tevékenység.
Amennyiben a szállítmányozó fuvarozóként felel, felelősségét a hatályos Ptk., és az adott fuvarozási ágra vonatkozó, hatályos magyar és nemzetközi jogszabályok illetve egyezmények határozzák meg, melyek alatt az alább felsoroltak értendők:
- belföldi közúti árufuvarozás esetén a KÁSZ;
- belföldi vasúti árufuvarozás esetén a VÁSZ;
- belföldi légi fuvarozás esetén a LSZ;
- belföldi dunai árufuvarozás esetén a HÁSZ;
- nemzetközi közúti árufuvarozás esetén a CMR Egyezmény;
- nemzetközi vasúti árufuvarozás esetén a CÍM;
- nemzetközi légi fuvarozás esetén a Hágai Jegyzőkönyvvel módosított
- Varsói Egyezmény;
- nemzetközi Dunai árufuvarozás esetén a DÁF Megállapodás;
- tengeri árufuvarozás esetén a Brüsszeli Egyezmény, a Hague-Visby Szabályok, illetve a Hamburgi Szabályok.
A biztosító kockázatviselése kiterjed a biztosítási összeg keretén belül az azonnali kárelhárítás és kárenyhítés, a kármegállapítás és kárszámítás szükségszerűen felmerülő igazolt és indokolt közvetlen költségeire, továbbá a biztosított jogi képviseletével kapcsolatban felmerült peres és peren kívüli költségekre, amennyiben ezek a szerződés hatálya alá tartozó káreseménnyel kapcsolatban merültek fel.
7. A biztosítási összeg és önrészesedés
A káreseményenkénti, valamint az éves biztosítási összeg a kötvényben megjelölésre kerül, amely a biztosító kártérítési kötelezettségének felső határát jelenti.
A kötvényben feltüntetett önrészesedés a kártérítés összegéből levonásra kerül.
8. Kizárt kockázatok
A biztosító kockázatviselése nem terjed ki:
- más biztosítással fedezett károk kockázataira;
- illegális szállítmányokra;
- háború, háborús állapot, sztrájk, felkelés, polgári zavargás, erőszakos politikai cselekmény és terrorizmus kockázatára;
- harci eszközök felhasználásból vagy jelenlétéből eredő, valamint nukleáris energia és radioaktivitás kockázatokra;
- környezetszennyezés káraira;
- hatósági beavatkozásból eredő károkra (elkobzás, lefoglalás, visszautasítás);
- nemesfém, drágakő, ékszer, bankjegy, érme, okmány, értékpapír, műtárgy, festmény, illetve különleges értékű tárgyak (gyűjteményi, múzeumi darabok);
- valamint személyes jellegű – nem kereskedelmi céllal továbbított
- költözési ingóság;
- illetve jövedéki termékek szállítmányozásának kockázatára;
- tisztán pénzügyi követelésekből eredő kárigényekre (pl.: kötbér, kezesség, fizetési késedelem, nemfizetés, büntetés, bírság);
- személyi sérülés és haláleset kockázatára;
- hajók, repülőgépek üzemeltetéséből eredő károkra;
- a biztosított saját káraira, saját tulajdonában lévő, vagy általa bérelt vagyontárgyakban keletkező dologi károkra, valamint a tevékenysége során használt berendezések javítási költségeire;
- elektronikus eszközök vagy berendezések dátumfelismerési hibájából eredő károkra;
- téves diszponálás esetén a szállítmány légi úton történő újbóli feladásának költségeire, kivéve, ha ehhez a biztosító előzetesen hozzájárult;
- az Amerikai Egyesült Államok Szövetségi Tengerhajózási Bizottsága (Federal Maritime Commission) rendelkezéseinek megszegéséből eredő károkra;
- valamint bármely olyan kockázatra, amely kívül esik a Magyar Általános Szállítmányozási Feltételekben foglalt tevékenységi körön.
9. A felek együttműködési kötelezettsége
A szerződő feleket a Ptk-ban meghatározott együttműködési kötelezettség terheli.
A szerződő (biztosított) közlési kötelezettsége keretében az ajánlat átadásával egy időben a valóságnak megfelelően köteles válaszolni a biztosítónak azokra – a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges – kérdéseire, amelyeket ismert vagy ismernie kellett.
A szerződő (biztosított) változás-bejelentési kötelezettsége keretében köteles a szerződéskötés után a kockázati viszonyokban bekövetkező lényeges változásokról, – de minimum azokról, amelyekre az ajánlat, illetve a kötvény adatot tartalmaz – nyolc napon belül írásban értesíteni a biztosítót; különösen akkor, ha a szerződés megkötésekor a biztosító rendelkezésére bocsátott adatokban, okiratokban változás állt be.
A közlési illetve változás-bejelentési kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
A biztosított köteles az ellene indított peres eljárásról a biztosítót értesíteni. A biztosító a biztosított kérésére jogosult beavatkozni.
10. Kármegelőzés, kárenyhítés, kárbejelentés, kárrendezés és a biztosító szolgáltatása
A biztosított köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni. Ennek keretében különösen köteles:
- a fuvarozó vagy más szállítmányozó megválasztásában, az útirány megállapításában és egyéb kötelezettségei teljesítésében a gazdaságosság és a küldemény biztonságának figyelembevételével eljárni;
- a kár bekövetkezése esetén a szükséges hatósági bejelentéseket (rendőrségi feljelentés, tűzrendészeti hatóság vagy a mentőszolgálat értesítése) megtenni;
- a biztosító által javasolt kárbiztost haladéktalanul értesíteni, és a szemle elvégzésével megbízni.
A kárenyhítés költségei akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.
A biztosított köteles haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutástól számított öt munkanapon belül írásban értesíteni a biztosítót abban az esetben, amikor hozzá kártérítési igénybejelentés érkezik.
A biztosító a káresemény bejelentését követően a lehető legrövidebb időn belül köteles a kár nyilvántartásba vételét a biztosított felé visszaigazolni, valamint a kért intézkedésekről a biztosítottat tájékoztatni, illetve a kár elbíráláshoz szükséges benyújtandó okmányok listáját közölni.
A biztosított köteles a káreseményhez kapcsolódó, a kár elbírálásához szükséges valamennyi bekért okmányt és dokumentumot a biztosító rendelkezésére bocsátani, a szükséges felvilágosításokat a biztosító részére megadni, és lehetővé tenni azok tartalmának ellenőrzését.
Amennyiben fenti tájékoztatási kötelezettségek nem teljesítése esetén a káresemény lényeges körülményei kideríthetetlenné válnak, a biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be.
A biztosított felelősségének megállapítása esetén, a kárigény elbírálását követően a biztosító szolgáltatása a kért okmányok benyújtásától számított 30 napon belül esedékes.
A kártérítés összegét a biztosító közvetlenül a károsultnak folyósítja. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki.
Biztosító csak akkor köteles biztosított részére teljesíteni, ha a biztosított jelzi ez irányú igényét, és hitelt érdemlő módon bizonyítja a károsulti követelés kiegyenlítését. Ebben az esetben a biztosító szolgáltatása esedékességének 30 napos határideje ezen okmány beérkezésétől veszi kezdetét.
A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott.
A kártérítés forintban (HUF) történik, kivéve, ha a kár devizában merült fel, és a kártérítésre jogosult devizakülföldi.
Amennyiben a biztosító a kárigényt elutasítja, köteles azt a biztosítottal írásban közölni, valamint a biztosított által benyújtott eredeti okmányokat hiánytalanul visszajuttatni.
11. Kár esetén benyújtandó iratok
- a. Jogalapot bizonyító dokumentumok
- a biztosítási esemény bekövetkeztét alátámasztó hatóság által kiállított dokumentumok (így különösen rendőrségi/tűzoltósági jegyzőkönyv rendőrségi/tűzoltósági nyomozást megszüntető határozat, hatósági állatorvosi jegyzőkönyv, stb.);
- b. A biztosítási esemény bekövetkeztét alátámasztó egyéb dokumentumok (így különösen felszólamlás és arra érkezett válasz, kárjegyzőkönyv, thermoscript, fuvarozási módnak megfelelő 1. sz. eredeti fuvarlevél, gyűjtő esetén ládalista, kiszolgáltatáskori kárjegyzőkönyv, független kárbiztosi jegyzőkönyv, fotók, fuvarmegbízás, tachográf, menetlevél, nyomtatott GPS adatok, közöskár esetén az ott meghatározott okmányok, stb.);
- c. Összegszerűséget bizonyító dokumentumok
- a kár mértékét és az igényelt biztosítási szolgáltatás/kártérítés összegét alátámasztó mindennemű dokumentum (így különösen kereskedelmi-, árukísérői számla, packing list, tételes kárszámla vagy javítási számla, selejtezési jegyzőkönyv, megsemmisítési jegyzőkönyv, mentési költséget igazoló számla, fuvardíjszámla, vámszámla, stb.);
- d. A biztosítottságot alátámasztó iratok
- a káridőponti biztosítottság ellenőrzésére alkalmas iratok (így különösen biztosítási kötvény, állat- és/vagy növényegészségügyi bizonylat, stb.);
- e. A jogosultságot és a biztosítási szolgáltatás/kártérítés irányát igazoló dokumentumok
- a biztosítottak személyének alátámasztására vonatkozó iratok (így különösen nyilatkozatok, árutulajdonosi nyilatkozat arról, hogy a rakomány rendelkezett-e szállítmánybiztosítással, részletes gépkocsivezetői nyilatkozat, felelősségelismerő nyilatkozat stb.);
- biztosított által kielégített követelések dokumentumai, meghatalmazások, erre vonatkozó hatósági dokumentumok (így különösen banki bizonylat, jogátruházó nyilatkozat, stb.).
- f. Minden egyéb olyan dokumentum, amelyet az ügyfél illetve a biztosított a kárának pontos felmérése avagy kifizetése érdekében, a káreset sajátosságai miatt a kárüggyel összefüggésben be kíván nyújtani (így különösen független szakértői szemlejegyzőkönyv, minőség-ellenőrzési, bevizsgálási, stb. szakvélemény, kimutatás, elszámolás, stb.).
12. A biztosító visszkereseti joga
A biztosítót a károsulttal szemben a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti. A szándékos károkozás, továbbá a súlyos gondatlanságnak a jelen szerződésben megállapított eseteiben azonban követelheti a biztosítottól a kifizetett biztosítási összeg megtérítését, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes.
Súlyosan gondatlan magatartásnak minősül, ha:
- A kárért felelős személy a kárt ittas vagy bódult állapotban okozta.
- A biztosított hatósági engedély nélkül folytatott tevékenységgel összefüggésben okozott kárt.
- A biztosított a biztosító felhívása ellenére nem változtatott azon károkozási körülményen, ami ezt megelőzően már károkat eredményezett.
- A biztosított, harmadik személy káreseményre történő figyelmeztetése, illetve hivatalos értesítése ellenére a szükséges intézkedéseket nem tette meg, és ez káresemény bekövetkeztéhez vezetett.
- A bíróság jogerős ítéletében megállapította a biztosított súlyos gondatlanságát. A biztosító – a fent leírtak figyelembevételével – továbbá követelheti a biztosítottól a kifizetett biztosítási összeg megtérítését a kár azon része tekintetében is, amely azért következett be, mert a biztosított az adott helyzetben tőle elvárhatóan nem enyhítette a kárt,
- feltéve, hogy a károsult nem volt abban a helyzetben, hogy kárát enyhítse, és
- a további károkozás kizárólag a biztosított súlyosan gondatlan magatartásával vagy szándékosságával van okozati összefüggésben.
13. Adatvédelem és biztosítási titok
A biztosító bármely tudomására jutott és rendelkezésére bocsátott személyes adatot vagy információt biztosítási titokként kezel, és harmadik személynek csak az érintett hozzájárulásával adja ki. Ilyen hozzájárulás nélkül ezen adatok csakis a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. tv. 97.§-ban az ott tételesen felsorolt szerveknek és feltételek mellett adhatók ki.
14. Általános rendelkezések
A jognyilatkozatok érvényessége: A jognyilatkozatok csak írásban érvényesek. A szerződő (biztosított) nyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének jut tudomására. A biztosítottal történő kapcsolattartás az általa a szerződésben megjelölt címen történik. Névre szóló címzés hiánya – az előbbiek betartása mellett – a nyilatkozat érvényességét nem érinti.
Elévülés: A biztosítási szerződésből eredő igények elévülése egy év, amelyet a kárigény biztosítottnak történt bejelentésétől kell számítani. A biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított elleni követelés a biztosítotthoz történt bejelentéskor elévült.